Alma

Alma

Kategóriák: Alapanyagok

Az alma

Régi mondás igazolja, hogy a távoli múltban az almát is a gyógynövények közé sorolták. Egészen különleges tisztelet övezte, mint a gyógyászat egyik hajtóerejét. Az a hatalmas gyógyító erő, amit ennek a csodálatos gyümölcsnek tulajdonítottak az ősi gyógynövényekkel foglalkozó emberek, kiemelte a gyümölcsök sorából.

 

Az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak tisztelték és szerették az almát, több tucatnyi változatát nemesítették ki. India ajurvédikus orvosai voltak az elsők, akik hasmenés gyógyítására írták fel betegeiknek. Kínai orvosok századokon keresztül használták a fa kérgét cukorbetegség gyógyítására. A német rendfőnöknő és herbalista, bingeni Hildegard is nyers almát ajánlott az egészséges embereknek, és főtt almát minden betegségre első kezelésként. A sápkóros kislányokat egynémely vidéken olyan almával etették, amelybe napokon át vasszögek voltak beszurkálva. Sok helyen találkozunk az almával a mitológiában is. Az alma a megtermékenyülés, érzéki szerelem s az eredendő bűnnek szimbóluma volt. Az almafát mindenki ismeri, és gyümölcslevének értékessége és kellemes íze miatt nálunk mindenütt termesztik. A gyökér kérge florizin keserű glikozidát tartalmaz, mely a malária parazitákat elpusztítja, ezért a kinin pótszere volt.

 

almaA modern tudomány felfedezte, hogy az almának rendkívüli gyógyító értéke van, hála a gyümölcs húsának, ami gazdag pektinben (az érés során feloldódó rostok anyaga). A nyers, finoman reszelt alma a különböző eredetű hasmenéseknek, a vérhasnak és a paratifusznak gyakorlatban bevált gyógyszerre. Nyersen fogyasztva segíti az emésztést, vitamin-, foszfor- és almasav-tartalmánál fogva az agyra jótékonyan hat, a vese és a máj működését is szabályozza. A tapasztalat azt igazolja, hogy ott, ahol sok almát fogyasztanak, köszvényes beteg nemigen fordul elő. Az almalé frissen üdítő és kiválasztást fokozó ital, láz, gyulladás, rekedtség, álmatlanság, köszvény és emésztés körüli zavar esetén is ajánlott. Megjegyezzük, hogy főleg kismamáknak és kicsiny gyermekeknek almalé fogyasztása mellett kerülni kell a pácolt, az erősen fűszerezett ételeket és a füstölt húsokat.

 

Tanulmányok igazolják, miszerint a pektin segít enyhíteni a hasmenést. A bélben ugyanis olyan baktériumok működnek, amelyek az almapektint a hurutos bélnyálkahártyák felületét védő réteggé alakítják. Továbbá a pektin salakképző anyagokat juttat a székletbe, amivel egyaránt segít a hasmenés és a székrekedés enyhítésében. Székrekedés esetében az orvosok rostokban gazdag étrendet javasolnak, mivel így salakképző anyagok kerülnek a bélsárba. A salakképző anyag serkenti az összehúzódást és ezzel enyhíti a székrekedést.

 

A pektin csökkentheti a vér koleszterinszintjét is, ami a szívbetegségek és a szívrohamok fő rizikófaktora. A pektin jelenlétében az elfogyasztott koleszterin mindaddig a bélcsatornában marad, amíg ki nem ürül. Egy alma elfogyasztása főétkezés vagy tejtermék elfogyasztása után, egyfajta védettséget nyújt a koleszterin ellen. A pektin megköti a vastagbélben a rákkeltő anyagokat, ezért gátolhatja a bélrák kialakulását. Az alma pektinanyaga segít a szervezetből kiüríteni az ólmot, a higanyt és más mérgező nehézfémeket.

 

Az állítólag a Kaukázus lejtőiről származó gyümölcs kihasználta a két jégkorszak közötti felmelegedést, és így jutott el Közép-Európába: ezt bizonyítják azok az almafa-maradványok, amelyeket a neolitikumban épült falvak ásatásakor találtak Svájcban és Észak-Olaszországban. Már a görögök nemesítettek több fajtát (Cato hetet jegyzett fel), a rómaiak pedig jó harmincat ismertek, és ezeket el is terjesztették Európa nagy részén. A XVI. század végén Olivier de Serres, a nagy mezőgazdász több mint ötven fajtát különböztetett meg. Manapság száznál is több létezik, de a piacon ebből csak mintegy harmincat találhatunk meg, amelyeket fokozatosan nemesítettek ki zamatuk, ellenálló képességük, gyümölcshozamuk és szállítási tulajdonságaik miatt.
Az alma nagyon sokrétű gyümölcs, és a róla kialakult hagyományos kép mögött hihetetlen sokszínűség rejlik. A Reine des Reinettes (ranett alma) egész évben csábít illatával, de augusztus végétől október végéig uralkodik igazán. A ranett családjához tartozó Boskoop Szépe és a Grise du Canada rücskös héja alatt rusztikus hangulatot idéző zamatos hús rejlik. És ne feledjük a kétszínű almák nagy családját: Elstar, Gala, Jonagold, Idared, Melrose, Fuji. Az alma sok jótékony tulajdonsággal rendelkezik: – állítólag nyugtató hatása van, főleg, ha este fogyasztjuk, – jót tesz a fogaknak: ha almát ropogtatunk, édesség nassolása helyett, megelőzhetjük a fogszuvasodást – gyümölcstea formájában hatásos a megfázás és a tüdőgyulladás ellen Egyébként pedig, ahogyan az ismert közmondás szól: „Minden nap egy alma, az orvost távol tartja!”

 

A sokszínű, sokféle alma egész évben hozzáférhető. Dietetikai jellemzői révén megérdemli, hogy táplálkozásunk alapgyümölcse legyen. Energiatartalma mérsékelt (54 kcal/100 g), így ideális a kisebb éhségrohamok csillapítására, ráadásul a tökéletesen tolerált rostoknak köszönhetően kíméletesen szabályozza az emésztést. Nagy mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, vitaminokat, így része a kiegyensúlyozott táplálkozásnak is. Ezen kívül rendszeresen fogyasztva (2-3 alma naponta) csökkentheti a koleszterinszintet és stabilizálhatja a vércukorszintet is. Ez utóbbi, jótékony tulajdonságát nem csak rostjainak, de alkotóelemei együttes hatásának is köszönhetjük: tartalmaz fruktózt, magnéziumot, káliumot, C-vitamint, és talán még számos más, eddig nem azonosított anyagot is. Az alma jellemző rostjai a pektinek, amelyek összetett szerkezettel bíró poliszaharidok, pontosabban magas molekulasúlyú galakturonsav-polimerek. Sok formában vannak jelen: protopektin (vízben oldhatatlan) található a savanyú vagy éretlen almában; valódi pektin (zselésítő anyag) bőségesen van az éppen érett gyümölcsben; a pektinsav pedig (amely a pektin bomlása során keletkezik) akkor van jelen, amikor az alma eléri az optimális érettséget.

Sidebar