Paprika

Paprika

Kategóriák: Alapanyagok

Paprika

 

azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk. Tudományos neve a termése csípős ízére utal (capsis = „csípés”).

A paprika fajtái Közép-, illetve Dél-Amerikából származnak. Az indiánok termesztették és használták először. Mára az egész világon termesztik a paprika legkülönbözőbb fajtáig. Valószínűleg a 15. század környékén került Európába. Kolumbusz orvosának, Chancának tulajdonítjuk ezt az érdemet. Afrikában és Ázsiában a spanyol és portugál kereskedők ismertették meg a paprikát a 16-17. században. Kezdetben dísznövényként termesztették, mivel mérgezőnek hitték. Hazánkban először csak főúri kertekben volt megtalálható. Először Széchy Margit növényritkaságai között bukkant fel, törökbors néven. Tatárkabors és pogánybors néven is ismert. Paraszti termeléséről és használatáról először Csapó József debreceni füvészkönyvében (1775) olvashatunk. A 18. századtól olcsó borspótló fűszerként terjedt el. Az 1831. évi kolerajárvány alatt mint megelőző gyógyszert használták. Termelése a 19. század derekáig hazánkban sehol sem haladta meg a családi önellátás szintjét. A magyar konyha egyik legfontosabb fűszere.

 

A paprikában megtalálhatók az A-vitamin provitaminjai, az alfa- és béta-karotin, valamint a kriptoxantin és a P-vitamin. Többféle bioflavont tartalmaz, melyek a rákos megbetegedések megelőzését szolgálják. Jelentős C-vitamin forrás, hiszen fajtától függően száz gramm nyers paprikában akár 70-250 mg C-vitamin is található. A zöld színű fajták több C-vitamint tartalmaznak, mint a világossárga és a fehér termésszínű fajták. Az apróbb bogyójú fajtákban is több C-vitamin van, mint a húsos, nagy bogyójúakban. Csípősségét a kapszaicin nevű alkaloid okozza. A paprika színét adó festékek kémiai összetételük alapján a karotinoidokhoz tartoznak. Ezek közül jellemző, vagy fő színanyagok a kapszantin, kapszorubin, provitamin hatású színanyagok: kriptoxantin, béta-karotin, egyéb színanyagok: zeaxantin, lutein. A paprika tartalmaz még illóolajat, 3-5 százaléknyi szénhidrátot, 1,2 százaléknyi fehérjét, 0,3 százaléknyi lipidet is. Étvágygerjesztő, izzasztó, vizelethajtó szerként tartja számon a gyógynövénytár.

Sidebar